Vaddisznók rács mögött

A vaddszinók nagyon okosak és nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni. A Budapesten urbanizálódott vaddisznók még a kukaürítés időpontját is ismerik. A köztársasági elnökre nem, legfeljebb a rezidencia locsolócsöveire jelentettek veszélyt a vaddisznók, akik a vadasparkba kerültek. Videó az esetről:
szólj hozzá: Vaddisznók rács mögött

Vaddisznók törtek be Schmitt Pál rezidenciájának kertjébe

Zrínyi Miklóst megöli a vadkan

A nap bulvárhíre a számos történelmi áthallás miatt alighanem az, hogy vaddisznók törtek be Schmitt Pál köztársasági elnök rezidenciájára a napokban. A magyar függetlenség bajnokát, Zrínyi Miklós magyar-horvát költő-hadvezér kiválóan bánt a fegyverrel, caskúgy mint világbajnok vívó államelnökünk, mégis egy vadkan áldozata lett. Annak idején nem is tudta elfogadni a magyar közvélemény, hogy "baleset" állt halála mögött.

A Blikkből megtudhatjuk, hogy Schmitt Pál életét nem veszélyeztették a vaddisznók, sőt,  az elnök nem is találkozott a disznókkal, csak az őrök látták többször a túélerőben lévő állatokat.Váczi János XII. kerületi alpolgármester blogjából kiderül, újabban többször szerepelt a probélma a kerületi tanácsüléseken.

"Délelőtt képviselő-testületi ülést tartottunk, ahol csomó fontos dologról döntöttünk, mint például a zónás parkolásról, a szabályozási terv módosításáról, új közterület-foglalási díjakról és helyi védettségekről. Délután öt órától pedig közmeghallgatás zajlott, ahol a kerületben élők kérdezhették az önkormányzat vezetését. Itt is szóba kerültek fontos dolgok, mint például a korábbi csillebérci jódizotóp-szivárgás, a Böszörményi úti betörések ügye, a HBK helyén épülő szolgáltatóház átadása, vagy az utak, közterületek állapota. Téma volt a kerületben garázdálkodó vaddisznócsordák ügye is, ami egyébként akkora probléma, hogy megoldására munkacsoport fog rövidesen alakulni [kiemelés tőlem]. Az egész nap legnagyobb derültséget kiváltó pillanata pedig a mezőőri beszámoló volt, amikor a következő mondat hangzott el: „néhány hete a kormányrezidencián sikerült megfognunk négy disznót”.

A vaddisznók, más magyar és európai városokhoz ugyanis elkezdtek bejárni Budapestre kukázni. A XI-XII. kerületben garázdálkodó vaddisznók témájának önálló blogja van,  A Blikk pedig megnyugtatja olvasóit, hogy

a "megfogott négy disznónak nem esett bántódása. Elköltöztettük őket a vadasparkba, hogy ne látogassák meg többször az elnök úr kertjét. De valószínűleg jönnek majd helyettük új állatok – mondta Bene Zsolt, a Budakeszi Vadaspark igazgatója. Ezeket az állatokat ugyanis a hagyományos kerítés nem tartja vissza, ha élelmet szimatolnak. Vagy épp vizet, ugyanis az idén ősszel a szokatlan aszály csalta a lakóházak és Schmitt Pál közelébe a szomjas jószágokat".

Blikk: Disznók tanyáznak az államfői rezidencián
A Budakeszi Vadaspark holnapja. 

A platán száz éve az Erzsébet-hidak mellett

Az Urbanista blog állítja, hogy sikerült fényképeken nyomon követni egy százéves platánt a régi- és az új Erzsébet-híd lábánál, a Platán nevű műintézménnyel átellenes oldalon, a Rudas mellett. Bevallom, hogy a képsorozat engem nem teljesen győzött meg a sokszor visszametszett fáról, de a fényképek nagyszerűek. A rövid életű régi Erzsébet-híd (minden idők egyik legszebb lánchíjda) építése, tündöklése, a nácik által hátrahagyott romjai, és szépséges modern kábelhidunk mellett mindig ott állt néhány fa.

Ez a fa látta, ahogy 1942-ben felavatták Gömbös Gyula szobrát, és a még ma is velünk élő Padányi Mihály antifasiszta csoportjával felrobbantotta 1944-ben.

Urbanista: Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál

Ez is egy piac

Oláh-Bandi Levente és Szén János nyerték Szigorúan ellenőrzött vonatunk című filmjükkel a Transparency International-nek a DocuArt-tal és az Indavideóval közösen meghirdetett videópályázatát, és vehették át a Gödörben tartott pénteki díjátadón a félmillió forintos fődíjat. A film nagyon tanulságosan mutatja be a korrupció kulturájának kialakulását és átöröklését. A film a Budapest – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Brassó Corona nemzetközi gyorsvonaton készült, ahol a generációk egymástól tanulják a kenőpénz fizetésének módját, és "bérletet" is lehet váltani a kalauzoknál. Tíz perces film, érdemes végignézni!


Füredi Zoltán (DocArt) zsűritag szerint (filmtett.ro)

Arra kellett rájönnünk, hogy ez egy nagyon fontos téma, és nagyon nehéz. Különösen nehéz róla dokumentumfilmet készíteni, mert az emberek nehezen beszélnek róla. Így aztán sokszoros öröm volt látni, hogy a fesztiválra 58 filmet küldtek az alkotók [...] Azért azt mindenképpen el kell mondani a rengeteg kisjátékfilmről, társadalmi célú reklámspotról – amelyekből 11 film animációs technikával készült –, hogy azt jelzik, a korrupció, a megvesztegetés témája megmozgatta az alkotók fantáziáját, és sok nagyon magas minőségű alkotás született. Jórészt riportfilmek születtek, amelyek véleményeket közvetítenek, és oknyomozó riportok, amelyek megpróbálnak kideríteni valamit.

A második helyezett az Ez is egy piac című riportfilm alkotói (Marsalkó Eszter, Marsalkó Fruzsina és Néder Panni) a szüléshez kapcsolód orvosi "hálapénzről" forgattak nagyszerű filmet. A harmadik díjatt Acsai N. Ferenc és Szántó János vehették át a Se ajtó, se ablak című dokumentumfilmjükért. A Telenor különdíját Czibulya Nikol és Zurbó Dorottya kapták a De a kulcsot miért csak a nagyok kaphatják meg? című alkotásért.
A

A budapesti barlangrendszer megelőzte az aggtelekit

1980. óta zajlik elsősorban önkéntes kutatók részvételével a Szépvölgyi-barlangrendszer feltárása. Az eredetileg kicsi, de szépséges, belbudai Pálvölgyi cseppkőbarlangból indult kutatások mára 28,6 kilométeres barlangrendszerré áltak össze. Ennek részét képezik a Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang. Így ma már Budapest alatt, nagyszerűen megközelíthető helyeken található hazánk legnagyobb barlangrendszere.
Bár az Aggteleki-cseppkőbarlang se kutya, annak jelentős része az államhatár szlovákiai oldalán van, ezért a Baradlának ennél kisebb része esik Magyarországra (és persze mindkét rendszernek még kisebb része látogatható).
A nagy eseményről a Salamandra kalandtúra-blog számolt be, és megjárta az index.hu címoldalát is.
A legismertebb és leglátványosabb látogatható budapesti barlang, a Pálvölgyi hétfő kivételével minden nap,10.00 - 16.15 óráig, nyáron 17.00-ig látogatható a Szépvölgyi úton. Ez különösen kánikulában és tél közepén nagyszerű program, persze megfelelő öltözékben, ugyanis a hegy gyomrában mindig 10°C van. A túrák óra 15-kor indulnak, kényelmes cipőt kell vinni, gyerekeket pedig 5 éves kortól vihetünk magunkkal.
Ugyanolyan hamar eljuthatunk a kicsit más hangulatú, borsókövekkel ékes Szemlőhegyi-barlangba, ami néhány percre található a Kolozsi téri HÉV-megállótól.

Pálvölgyi-cseppkőbarlang fotó: Szenti Tamás (Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported)


Frissítés: Úgy látszik, bár cáfolják, hogy a minisztérium szívesen elnapolta volna a felfedezést, vagy legalább annak a bejelentését a miniszter naptárához igazította volna. Az Index.hu idézi dr Rácz András helyettes államtitkárt: "a minisztérium sajtóosztálya kedden délután tudta meg a szerdára tervezett sajtótájékoztatót, úgy ítéltük meg, ez a jelentős esemény alaposabb előkészítést igényel. Arra kértük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy januárban, alaposabb előkészítés után közösen tartsunk egy sajtótájékoztatót, amelyen a minisztérium magas szinten tudja képviseltetni magát, ez ugyanis a dán miniszterasszony most zajló látogatása, és a jövő heti, brüsszeli Környezetvédelmi Tanácsülés előkészítése miatt idén már nem megoldható".
Így a barlangot a Dr. Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke, valamint a kutatásban résztvevő Barit Barlangkutató Csoport, Szabó József Barlangkutató Csoport és a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport képviselői mutatták be. Akik 31 évet dolgoztak az ügyön önkéntesként.

Mi vár a magyar mókusra?

Az origó jelent meg Molnár Orsolya zoológus-tudományos szerkesztő nagyszerű cikke a  Magyarországon is őshonos európai mókusra leselkedő veszélyekről.  A szép, vörös bundájú mókusunkra a leggyakoribb veszélyen, vagyis élőhelyének eltűnésén vagy felaprózódásán túl egy új invázív faj, az amerikai szükre mókus elterjedése jelenti a legnagyobb veszélyt. Az USA parkjaiból ismert, tökéletesen városiasodó rágcsálók nagyobbak, jobban bírják az (első) telet és eleszik az európai mókusok elől a táplálékot. Ezen túl természetesen azt csinálják a mi mókusainkkal, amit őseink az amerikai lakókkal: olyan betegségeket terjesztenek, amelyekkel az európaiak szervezete nem tud megbírkózni.
Annak érdekében, hogy még unokáink is láthassanak vörös bundás mókust, néhány egyszerű dolgot tehetünk. Először is az élőhelyek feldarabolódását csökkenti, ha a művelésből kivont területeken, mezőgazdasági területeken, kertekben hagyunk olyan növényeket, ami az erdőket, ligeteket összeköti a mókusoknak, és lehetőleg maradnak rajta tölgyek, mogyoróbokrok, diófák - vagyis amit egy ilyen rágcsáló meg tud enni. Ennél azonban még fontosabb, hogy egyszerűen ne vegyünk amerikai (nyugati) szükre mókust otthoni tartásra. A szürke mókus egyedül is hatalmas kárt okozhat, sok vörös mókust fertőzhet meg, ha elszökik otthonról.

A szürke mókus Észak-Amerika keleti partvidékének lomberdeibõl származik. Angliában tenyészetekbõl szabadult ki és meg is telepedett, invazívan terjedt a vörös mókus állományainak rovására. Sikerének egyik titka, hogy hatékonyabban tudja megemészteni a makkokat, mint a vörös mókus, ezáltal jobban halmoz fel zsírt a téli, kritikus idõszakra, így nagyobb a túlélési esélye. Nagyobb, agresszívebb és jobban viseli a zavarást. Mindezek tetejében az õshonos mókus számára letális parapox vírus hordozója. Néhány éve hasonló folyamat kezdõdött Észak-Olaszországban is, ahol a szürke mókus már elérte az Alpok összefüggõ fenyõelegyes erdõzónáját. A szürke mókus szélesebb körû térhódítása Európában a jelenlegi tendenciák alapján megállíthatatlannak tûnik, és hosszú távon az õshonos vörös mókus teljes kontinentális állományát veszélyeztetheti. (Forrás: Urbanizációs kutatócsoport)

Ha pedig egyszer kialakul egy populációjuk valahol, akkor a vörös mókusoknak lassan nem marad tere. 

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének Urbanizációs kutatócsoportja elsősorban a budapesti városi környezethez alkalmazkodó emlősök, például mókusok, sünok, nyestek megfigyelésével foglalkozik. Molnár Zsófia cikke többek között Péntek Attilát, a Mókus projekt egyik tagját szólaltatja meg.
A mókusok hazai populációit a Szent István Egyetem Állattani és Ökológia Tanszékének szakmai támogatásával a Tölgy Természetvédelmi Egyesület Mókusleső programja méri 2002. óta, amit saját megfigyeléseink beküldésével segíthetünk.
Budapesten több nagyobb mókus-populáció található, ezek egyikérő, az Orczy-kertiről ír a Fővárosi blog.  Az Orczy-kertben a beszámoló szerint egy tucatnyi szükre és mintegy húsz vörös mókus lakik. Bár ezek a szükre mókusok lehetnek a hazai állatkereskedésekben is kapható keleti szürke mókusok is, úgy látszik, hogy a harc megkezdődött. Segítsünk a mieinknek!
Fotó: cc (de) Ray Eye.

PS: Nem mellesleg hasonló gondokkal küzd egyetlen őshonos teknősfajunk, a mocsári teknős is, amelyet a sokkal nagyobb testű, és a városi otthonokból hatalamas mennyiségben kiszabaduló vörösfülű ékszerteknős veszélyeztet. A megunt teknősöket éppen a Budapesti Állatkertbe kell vinni, semmiképpen sem szabadon engedni.

Gondalapos

A független magyar rockzene kiválósága, az Óriás szépséges ipari környezetben tartja lemezbemutató koncertjét december 2-án, pénteken este. Az R33 a Soroksári út 58-ban (a Közvágóhídnál) található meg. Az egész lemez, jó szokás szerint, ingyen letölthető az együttes honlapjáról.

Facebook Event
Frissítés: Recorder a klippek készítéséről és az új EP-ről, online is meghallgathatók az új számok.