A budapesti barlangrendszer megelőzte az aggtelekit

1980. óta zajlik elsősorban önkéntes kutatók részvételével a Szépvölgyi-barlangrendszer feltárása. Az eredetileg kicsi, de szépséges, belbudai Pálvölgyi cseppkőbarlangból indult kutatások mára 28,6 kilométeres barlangrendszerré áltak össze. Ennek részét képezik a Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang. Így ma már Budapest alatt, nagyszerűen megközelíthető helyeken található hazánk legnagyobb barlangrendszere.
Bár az Aggteleki-cseppkőbarlang se kutya, annak jelentős része az államhatár szlovákiai oldalán van, ezért a Baradlának ennél kisebb része esik Magyarországra (és persze mindkét rendszernek még kisebb része látogatható).
A nagy eseményről a Salamandra kalandtúra-blog számolt be, és megjárta az index.hu címoldalát is.
A legismertebb és leglátványosabb látogatható budapesti barlang, a Pálvölgyi hétfő kivételével minden nap,10.00 - 16.15 óráig, nyáron 17.00-ig látogatható a Szépvölgyi úton. Ez különösen kánikulában és tél közepén nagyszerű program, persze megfelelő öltözékben, ugyanis a hegy gyomrában mindig 10°C van. A túrák óra 15-kor indulnak, kényelmes cipőt kell vinni, gyerekeket pedig 5 éves kortól vihetünk magunkkal.
Ugyanolyan hamar eljuthatunk a kicsit más hangulatú, borsókövekkel ékes Szemlőhegyi-barlangba, ami néhány percre található a Kolozsi téri HÉV-megállótól.

Pálvölgyi-cseppkőbarlang fotó: Szenti Tamás (Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported)


Frissítés: Úgy látszik, bár cáfolják, hogy a minisztérium szívesen elnapolta volna a felfedezést, vagy legalább annak a bejelentését a miniszter naptárához igazította volna. Az Index.hu idézi dr Rácz András helyettes államtitkárt: "a minisztérium sajtóosztálya kedden délután tudta meg a szerdára tervezett sajtótájékoztatót, úgy ítéltük meg, ez a jelentős esemény alaposabb előkészítést igényel. Arra kértük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy januárban, alaposabb előkészítés után közösen tartsunk egy sajtótájékoztatót, amelyen a minisztérium magas szinten tudja képviseltetni magát, ez ugyanis a dán miniszterasszony most zajló látogatása, és a jövő heti, brüsszeli Környezetvédelmi Tanácsülés előkészítése miatt idén már nem megoldható".
Így a barlangot a Dr. Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke, valamint a kutatásban résztvevő Barit Barlangkutató Csoport, Szabó József Barlangkutató Csoport és a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport képviselői mutatták be. Akik 31 évet dolgoztak az ügyön önkéntesként.

Célba ér a nyomravezetői díj

A veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyvereket 2006 őszén a Tatabánya és Tarján közti út melletti erdőben egy rejtekhelyen találta meg, majd szolgáltatta be a rendőrségnek Szebenyi István hobbi fémkereső. Később kiderült, hogy a móri bankrablásnál is ezeket a fegyvereket használták, azonban Szebényi István mégsem kaphatta meg a nyomravezetőnek felajánlott tízmilliós jutalmat.

A móri mészárlásért káprázatos igazságszolgáltatási hibák miatt tévesen életfogytiglanra ítéltek embereket, köztük Kaiser Edét, akinek A móri ártatlan című könyve részletesen leírja ezt a szörnyű eljárást.

Szebényi hobbijának köszönhetően a rendőrség végül elfogta a tényleges tetteseket, de különös módon egy névtelen bejelentőnek állítólag pont egy nappal perdöntő bizonyíték bemutatása előtt kifizették a nyomravezetői díjat. Bár erről a gyanus ügyről nem szól az ítélet, a jogos nyomravezető saját kompromisszumos javaslatát, vagyis a nyomravezetői díj felét megítélte neki a bíróság.

A magyar igazságszolgáltatás egyik legsötétebb ügyében ezután is történtek megdöbbentő dolgok. Hogy folt ne essék a taláron, a korábban tévesen elítélt gyanusítottra más bűncselekmények miatt rávarrtak tizenhat évet. A Kaiser alibijét igazolni igyekvő tanuk pedig csak 2011-ben lettek felmentve a hamis vád hamis vádja alól.

A nap hőse ekként mutatja be önmagát a blogján:

Szebenyi István vagyok. Amatőr hadszíntér kutató. A véletlen folytán nevemhez fűződik a móri bizonyítékok megtalálása. Átlagember vagyok, egy extrém hobbival. Soha nem próbáltam ki a drogot, és még bizonyosan van egy halom dolog ami kimaradt az életemből, de ez így van jól... Foglalkozásom, és alkalmi foglalkozásaim felsorolása hosszadalmas volna. De szinte mindent kipróbáltam ami kemény és férfi munka. Voltam úszómester, kőműves, favágó, segédmunkás, ügynök, biztosítási vezető, alkusz, és még sorolhatnám... Nős vagyok, két gyermekem van. Igyekszem becsületesen felnevelni mindkettőjüket. Soha nem lógtam az Állam nyakán, holott néha ránk fért volna. Mindig csak annyit kértem mindenkitől, amennyi jár!

Szebényi István egyébként a Wiking Kutatócsoport egyesület elnökeként szervezi az amatőr hadszíntér-kutatókat. Blogjában azt is el lehet olvasni, hogy hobbija kapcsán mire büszkébb a móri mészáros elfogásánál.

Új darázsfaj egy szegedi parkból

Gyurkovics Henrik genetikus és Haris Attila biológus egy új levéldarázsfajt írtak le Szegeden. Európában már elég ritkán fedeznek fel új fajokat, az pedig igazi kuriózum, hogy mindez egy városban történjen. A nagyszerű történetet a SzegedMa tette közzé, majd ezt vette át az index.hu cikke nyomán az egész magyar sajtó.
A történetben az ragadott meg, hogy egy amatőr természetbúvárt és hobbifényképész tette a felfedezést.

„Márciusban lementem a ligetbe, felforgattam mindenféle lehullott leveleket, kéregdarabokat, mikor felfedeztem egy sötét színű rovart, amiről láttam, hogy egy levéldarázs faj, de eddig még nem találkoztam vele. Megjegyzem, én egyébként elsősorban darazsakat fényképezek, ez a szabadidős elfoglaltságom. [aztán] megpróbáltam kikeresni az interneten, hogy mit is kaptam lencsevégre."

"Azért lett Xyela nigroabscondita a neve, és nem került az elnevezésébe a szegediensis kifejezés, mert majdnem bizonyos, hogy nem itt őshonos, csak itt találtuk meg, de ez egy balkáni faj. Délről jött a fekete fenyők után, ahogy a klíma engedte".

Dobó Csaba nagyszerű cikke itt olvasható el teljes terjedelmében.