I. kerület - Naphegy - Gellérthegy utca |
A Tabán Múzeum címe: 1013 Budapest, Döbrentei u. 9. Tel: +36 (1) 201-7093, nyitvatartás ügyében érdemes telefonálni, "szezonban" szerdán és szombaton délután, illetve vasárnap majdnem egész nap vannak nyitva.
I. kerület - Naphegy - Gellérthegy utca |
Zrínyi Miklóst megöli a vadkan |
"Délelőtt képviselő-testületi ülést tartottunk, ahol csomó fontos dologról döntöttünk, mint például a zónás parkolásról, a szabályozási terv módosításáról, új közterület-foglalási díjakról és helyi védettségekről. Délután öt órától pedig közmeghallgatás zajlott, ahol a kerületben élők kérdezhették az önkormányzat vezetését. Itt is szóba kerültek fontos dolgok, mint például a korábbi csillebérci jódizotóp-szivárgás, a Böszörményi úti betörések ügye, a HBK helyén épülő szolgáltatóház átadása, vagy az utak, közterületek állapota. Téma volt a kerületben garázdálkodó vaddisznócsordák ügye is, ami egyébként akkora probléma, hogy megoldására munkacsoport fog rövidesen alakulni [kiemelés tőlem]. Az egész nap legnagyobb derültséget kiváltó pillanata pedig a mezőőri beszámoló volt, amikor a következő mondat hangzott el: „néhány hete a kormányrezidencián sikerült megfognunk négy disznót”.A vaddisznók, más magyar és európai városokhoz ugyanis elkezdtek bejárni Budapestre kukázni. A XI-XII. kerületben garázdálkodó vaddisznók témájának önálló blogja van, A Blikk pedig megnyugtatja olvasóit, hogy
a "megfogott négy disznónak nem esett bántódása. Elköltöztettük őket a vadasparkba, hogy ne látogassák meg többször az elnök úr kertjét. De valószínűleg jönnek majd helyettük új állatok – mondta Bene Zsolt, a Budakeszi Vadaspark igazgatója. Ezeket az állatokat ugyanis a hagyományos kerítés nem tartja vissza, ha élelmet szimatolnak. Vagy épp vizet, ugyanis az idén ősszel a szokatlan aszály csalta a lakóházak és Schmitt Pál közelébe a szomjas jószágokat".Blikk: Disznók tanyáznak az államfői rezidencián
Arra kellett rájönnünk, hogy ez egy nagyon fontos téma, és nagyon nehéz. Különösen nehéz róla dokumentumfilmet készíteni, mert az emberek nehezen beszélnek róla. Így aztán sokszoros öröm volt látni, hogy a fesztiválra 58 filmet küldtek az alkotók [...] Azért azt mindenképpen el kell mondani a rengeteg kisjátékfilmről, társadalmi célú reklámspotról – amelyekből 11 film animációs technikával készült –, hogy azt jelzik, a korrupció, a megvesztegetés témája megmozgatta az alkotók fantáziáját, és sok nagyon magas minőségű alkotás született. Jórészt riportfilmek születtek, amelyek véleményeket közvetítenek, és oknyomozó riportok, amelyek megpróbálnak kideríteni valamit.A második helyezett az Ez is egy piac című riportfilm alkotói (Marsalkó Eszter, Marsalkó Fruzsina és Néder Panni) a szüléshez kapcsolód orvosi "hálapénzről" forgattak nagyszerű filmet. A harmadik díjatt Acsai N. Ferenc és Szántó János vehették át a Se ajtó, se ablak című dokumentumfilmjükért. A Telenor különdíját Czibulya Nikol és Zurbó Dorottya kapták a De a kulcsot miért csak a nagyok kaphatják meg? című alkotásért.
Viszik a Köztársaságot... |
Verecke [Záhonynál] híres útján jöttem én,
Fülembe még õsmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél [Hegyeshalomnál] betörnöm
Új idõknek új dalaival?
Hozzák a Magyarország eltolt címerét |
"Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettõl Nyugatig, de szívesebben vissza. [...] Idealisták és gonosztevõk összeálltak, álság levegõköveibõl várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa".Érdemes több időt tölteni a szöveggel, aktuálisabb mint amikor általános iskolában sulykolták.
Közép-Európában a társadalmi-gazdasági változások következtében a kilencvenes évektől kezdve egyre több szántót hagynak parlagon. Ezeknek a területeknek, mint másodlagos élőhelyeknek természetvédelmi jelentőségük van: puffer-zónát alkothatnak védett vagy védeni kívánt területek körül; ökológiai folyosókat alkothatnak élőhely töredékek (fragmentumok) között, menedéket nyújthatnak védett fajoknak; sőt, szántóföldek körül akár olyan fontos ökológiai szolgáltatást is biztosíthatnak - a méheknek táplálékot és élőhelyet adva -, mint a megporzás.
Ellenben a felhagyott szántókból nemcsak haszna, de kára is származhat a terület tulajdonosainak és a természetvédelemnek, mivel az ilyen területeken néhány évig nagyon megnőhet a parlagfű borítása, és ugródeszkaként funkcionálhatnak olyan ökológiailag sokkal veszélyesebb invazív növények terjedéséhez is mint a selyemkóró ,az aranyvessző, a gyalogakác vagy a bálványfa.
A szürke mókus Észak-Amerika keleti partvidékének lomberdeibõl származik. Angliában tenyészetekbõl szabadult ki és meg is telepedett, invazívan terjedt a vörös mókus állományainak rovására. Sikerének egyik titka, hogy hatékonyabban tudja megemészteni a makkokat, mint a vörös mókus, ezáltal jobban halmoz fel zsírt a téli, kritikus idõszakra, így nagyobb a túlélési esélye. Nagyobb, agresszívebb és jobban viseli a zavarást. Mindezek tetejében az õshonos mókus számára letális parapox vírus hordozója. Néhány éve hasonló folyamat kezdõdött Észak-Olaszországban is, ahol a szürke mókus már elérte az Alpok összefüggõ fenyõelegyes erdõzónáját. A szürke mókus szélesebb körû térhódítása Európában a jelenlegi tendenciák alapján megállíthatatlannak tûnik, és hosszú távon az õshonos vörös mókus teljes kontinentális állományát veszélyeztetheti. (Forrás: Urbanizációs kutatócsoport)