"Kéne már egy átfogó" ... Balaton-stratégia!

Ha meghallom azt a kifejezést, hogy "kéne már egy átfogó", akkor a lelki szemeim előtt megjelenik a szobatudós-társadalommértnök, aki jól kigondolt mindent. Bár a Balatonban az úszás-oktatás és a motorizált közlekedés elterjedése óta magyarok generációi fürödtek, a magyar tenger nem csak örömforrás, hanem folyamatos probléma is egyben. Alighogy megoldottuk a nyolcvanas évek hínár-ügyeit és a kilencvenes évek halpusztulásait, itt vannak a következő gondok. Fogy a nádas, csökken a vízszint, illegálisak a feltöltések, és túl sok a hal.

A Balaton szabályozásának kérdése évszázados probléma, az igazán érdekes azonban az, hogy 1863 óta dokumentáltan ugyanaz a három kérdés tér vissza ciklikusan: a közvélemény szerint vagy túl sok a víz, vagy túl kevés, de az biztos, hogy az egész mögött a partmenti sáv tulajdonosai állnak.

Eredetileg megjelent: Index, 2012. június 21.

A Tabán története képekben, blogon

I. kerület - Naphegy - Gellérthegy utca

A Tabán Múzeum egyszerűségében nagyszerű megoldást talált fotó- és festménygyűjteményének bemutatásra: az egészet feltette ide, a Google blogspot szerverére. A Tabáni Fotótár a Tabán (és a környező Váralja, Gellérthegy, Naphegy) régi fotóit tartalmazza szkennelve, utcánként. A Tabán Anno Filmtár régi filmekből, filmhíradókból mutat be helytörténteni jelentőségű részleteket. Van még Zenetár, Irattár, és Pantheon, illetve az egész gyűjteményt összefoglaló, aktuális helyi eseményekkel és leletekkel foglalkozó blog. A képek egy része megtalálható itt-ott, és szerzői jog már többnyire nem védi őket, de a különböző digitalizálással, feldolgozással kapcsolatos munkák kapcsán általában valaki valamilyen jogot formál rájuk, így a  legtöbb szabadon nem használható.

A Tabán Múzeum címe: 1013 Budapest, Döbrentei u. 9. Tel: +36 (1) 201-7093, nyitvatartás ügyében érdemes telefonálni, "szezonban" szerdán és szombaton délután, illetve vasárnap majdnem egész nap vannak nyitva.

Vaddisznók rács mögött

A vaddszinók nagyon okosak és nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni. A Budapesten urbanizálódott vaddisznók még a kukaürítés időpontját is ismerik. A köztársasági elnökre nem, legfeljebb a rezidencia locsolócsöveire jelentettek veszélyt a vaddisznók, akik a vadasparkba kerültek. Videó az esetről:
szólj hozzá: Vaddisznók rács mögött

Vaddisznók törtek be Schmitt Pál rezidenciájának kertjébe

Zrínyi Miklóst megöli a vadkan

A nap bulvárhíre a számos történelmi áthallás miatt alighanem az, hogy vaddisznók törtek be Schmitt Pál köztársasági elnök rezidenciájára a napokban. A magyar függetlenség bajnokát, Zrínyi Miklós magyar-horvát költő-hadvezér kiválóan bánt a fegyverrel, caskúgy mint világbajnok vívó államelnökünk, mégis egy vadkan áldozata lett. Annak idején nem is tudta elfogadni a magyar közvélemény, hogy "baleset" állt halála mögött.

A Blikkből megtudhatjuk, hogy Schmitt Pál életét nem veszélyeztették a vaddisznók, sőt,  az elnök nem is találkozott a disznókkal, csak az őrök látták többször a túélerőben lévő állatokat.Váczi János XII. kerületi alpolgármester blogjából kiderül, újabban többször szerepelt a probélma a kerületi tanácsüléseken.

"Délelőtt képviselő-testületi ülést tartottunk, ahol csomó fontos dologról döntöttünk, mint például a zónás parkolásról, a szabályozási terv módosításáról, új közterület-foglalási díjakról és helyi védettségekről. Délután öt órától pedig közmeghallgatás zajlott, ahol a kerületben élők kérdezhették az önkormányzat vezetését. Itt is szóba kerültek fontos dolgok, mint például a korábbi csillebérci jódizotóp-szivárgás, a Böszörményi úti betörések ügye, a HBK helyén épülő szolgáltatóház átadása, vagy az utak, közterületek állapota. Téma volt a kerületben garázdálkodó vaddisznócsordák ügye is, ami egyébként akkora probléma, hogy megoldására munkacsoport fog rövidesen alakulni [kiemelés tőlem]. Az egész nap legnagyobb derültséget kiváltó pillanata pedig a mezőőri beszámoló volt, amikor a következő mondat hangzott el: „néhány hete a kormányrezidencián sikerült megfognunk négy disznót”.

A vaddisznók, más magyar és európai városokhoz ugyanis elkezdtek bejárni Budapestre kukázni. A XI-XII. kerületben garázdálkodó vaddisznók témájának önálló blogja van,  A Blikk pedig megnyugtatja olvasóit, hogy

a "megfogott négy disznónak nem esett bántódása. Elköltöztettük őket a vadasparkba, hogy ne látogassák meg többször az elnök úr kertjét. De valószínűleg jönnek majd helyettük új állatok – mondta Bene Zsolt, a Budakeszi Vadaspark igazgatója. Ezeket az állatokat ugyanis a hagyományos kerítés nem tartja vissza, ha élelmet szimatolnak. Vagy épp vizet, ugyanis az idén ősszel a szokatlan aszály csalta a lakóházak és Schmitt Pál közelébe a szomjas jószágokat".

Blikk: Disznók tanyáznak az államfői rezidencián
A Budakeszi Vadaspark holnapja. 

A platán száz éve az Erzsébet-hidak mellett

Az Urbanista blog állítja, hogy sikerült fényképeken nyomon követni egy százéves platánt a régi- és az új Erzsébet-híd lábánál, a Platán nevű műintézménnyel átellenes oldalon, a Rudas mellett. Bevallom, hogy a képsorozat engem nem teljesen győzött meg a sokszor visszametszett fáról, de a fényképek nagyszerűek. A rövid életű régi Erzsébet-híd (minden idők egyik legszebb lánchíjda) építése, tündöklése, a nácik által hátrahagyott romjai, és szépséges modern kábelhidunk mellett mindig ott állt néhány fa.

Ez a fa látta, ahogy 1942-ben felavatták Gömbös Gyula szobrát, és a még ma is velünk élő Padányi Mihály antifasiszta csoportjával felrobbantotta 1944-ben.

Urbanista: Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál

Ez is egy piac

Oláh-Bandi Levente és Szén János nyerték Szigorúan ellenőrzött vonatunk című filmjükkel a Transparency International-nek a DocuArt-tal és az Indavideóval közösen meghirdetett videópályázatát, és vehették át a Gödörben tartott pénteki díjátadón a félmillió forintos fődíjat. A film nagyon tanulságosan mutatja be a korrupció kulturájának kialakulását és átöröklését. A film a Budapest – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Brassó Corona nemzetközi gyorsvonaton készült, ahol a generációk egymástól tanulják a kenőpénz fizetésének módját, és "bérletet" is lehet váltani a kalauzoknál. Tíz perces film, érdemes végignézni!


Füredi Zoltán (DocArt) zsűritag szerint (filmtett.ro)

Arra kellett rájönnünk, hogy ez egy nagyon fontos téma, és nagyon nehéz. Különösen nehéz róla dokumentumfilmet készíteni, mert az emberek nehezen beszélnek róla. Így aztán sokszoros öröm volt látni, hogy a fesztiválra 58 filmet küldtek az alkotók [...] Azért azt mindenképpen el kell mondani a rengeteg kisjátékfilmről, társadalmi célú reklámspotról – amelyekből 11 film animációs technikával készült –, hogy azt jelzik, a korrupció, a megvesztegetés témája megmozgatta az alkotók fantáziáját, és sok nagyon magas minőségű alkotás született. Jórészt riportfilmek születtek, amelyek véleményeket közvetítenek, és oknyomozó riportok, amelyek megpróbálnak kideríteni valamit.

A második helyezett az Ez is egy piac című riportfilm alkotói (Marsalkó Eszter, Marsalkó Fruzsina és Néder Panni) a szüléshez kapcsolód orvosi "hálapénzről" forgattak nagyszerű filmet. A harmadik díjatt Acsai N. Ferenc és Szántó János vehették át a Se ajtó, se ablak című dokumentumfilmjükért. A Telenor különdíját Czibulya Nikol és Zurbó Dorottya kapták a De a kulcsot miért csak a nagyok kaphatják meg? című alkotásért.
A

"Verecke híres útján" jön a Magyarország-címer

Viszik a Köztársaságot...

Aligha lepett meg bárkit is, hogy az Alaptörvény hatályba lépése előtt már lecserélték a Magyar Köztársaság üdvözlő- és jelzőtábláit a republikánus jellegre és az ország jelenlegi méretére kevésbé utaló Magyarországra - hiszen a kormány már az Alaptörvény vitája előtt, a szociális konzultáció keretében is Magyarország Kormánya néven levelezett velünk.
Ady programadó verse jutott eszembe arról, hogy természetesen nem Hegyeshalomnál, hanem Záhonynál vitték el először a köztársasági szimbólumokat.

Verecke [Záhonynál] híres útján jöttem én,
Fülembe még õsmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél [Hegyeshalomnál] betörnöm
Új idõknek új dalaival?

Hozzák a Magyarország eltolt címerét

Az index.hu nagyszerű cikkekben számolt be az eseményről.
Az viszont baljós előjel, hogy az első táblacserét mindjárt el is tolták.
Az Árpád-sávokból megmaradt címer-elemünket, a vörös-ezüst sávozást ugyanis elrontották, tükrözték, és ezüst-vörössel kezdték. Pedig Magyarország címere "hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."
Ahogy József Attila kultúszának sem tett rosszat a mostani politika, úgy Ady Endre friss olvasatokat fog kapni a "Magyar Köztársaságot" váltó "Magyarországon".

Olvassuk újra hát az Ismeretlen Korvin-kódex margójára szövegét.

"Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettõl Nyugatig, de szívesebben vissza. [...] Idealisták és gonosztevõk összeálltak, álság levegõköveibõl várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa".

Érdemes több időt tölteni a szöveggel, aktuálisabb mint amikor általános iskolában sulykolták.

2011. december 15. Ukrajnából már Magyarországra jövünk (fotó: Kovács Tamás)

2011. december 15. Elrontották az ukrán határra kitett magyar címert (fotó: Balzs Attila)